Vajon kell-e félnie Orbánnak az őszi önkormányzati választások után, ahol az ellenzéki oldal közös jelöltjei több nagyvárosban, de elsősorban Budapesten megragadták a hatalmat? Vagy a jobb félni, mint megijedni elv alapján félelmeit legyőzve át kell gondolnia politikai stratégiáját, hogy a 2022-es választást meg tudja nyerni a Fidesz?

Nem tudjuk, mi van Orbán fejében. Az azonban biztos, hogy a kormánypárt pártállami berendezkedésének jelei egyre inkább láthatóvá váltak, amit már a saját választóik is kénytelenek tudomásul venni. A választóik 2,2 millióan tíz éve töretlenül segíti hatalomban maradni Orbánt és társait, miközben számukra is egyre világosabbá válik, hogy a kormányzat nem képviseli azokat a polgári értékeket, amelyek miatt egykor megválasztották őket: a kormány szélsőjobboldali törekvései egyre nyilvánvalóbbak.

Forrás:index.hu

De térjünk vissza az önkormányzati választásokra Gyurcsány Ferenc pártelnök a DK kongresszusán elégedetten állapította meg, hogy a centrális erőtér megrepedt. Úgy látszik, bevált a Márky-Zay Péter által modellezett közös ellenzéki jelöltállítás, mert ezek a közös jelöltek szépen behúztak tíz megyei jogú várost, sok kisvárosban idézték elő a fideszes polgármesterek leváltását, és ami a legnagyobb győzelem, Budapest megszerzése előválasztási folyamat után, Karácsony Gergely közös ellenzéki támogatásával.

A Fidesz sokáig nem tért magához, a veszteségeit emésztette, majd ellentámadásba lendült, és különböző, sebtiben hozott és megszavazott törvények segítségével próbálja megbénítani a főváros, és a többi ellenzéki település működését. Kétségtelenül Budapest a kormánypárt legnagyobb vesztesége, a főváros ellenzéki berendezkedésétől szemmel láthatóan kiütéseket kaptak, és úton-útfélen támadják az új városvezetés egész csoportját. Belátja-e valamikor a kormányfő, hogy ezekkel az ellenintézkedésekkel nemcsak a városvezetés munkáját nehezíti meg, hanem a budapesti polgárok életét is?

Személy szerint mégis Gyurcsány Ferenc irritálja őket, legalábbis erre lehet következtetni a Parlament napirend előtti ellenzéki képviselőinek felszólalásaira adott semmitmondó, viszont mindig személyeskedő kormányfői válaszokból. Ezekből kirajzolódik a kormányfő félelme egy esetleges Gyurcsány győzelemtől, ami az önkormányzati választások okozta centrális erőtér megrepedése után nem is olyan lehetetlen.

A veszély tehát valós. Ha az ellenzék a 2022-es választásokra egységet alkot, és közös jelölteket állít, realitása van a kormányváltásnak, hacsak addig jelentősen nem módosítja ismét a kormányzat a választási törvényeket. Nagy kérdés, hogy élni fognak-e ezzel, hiszen eddig is jelentős változtatásokon ment át ez a törvénycsomag, sokan állítják az ellenzéki térfélen, hogy már most sem lehet törvényes úton, választással leváltani a Fideszt. Ehhez hozzájön még a külföldön dolgozó magyarok szavazati jogának megnehezítése, valamint a határon túliak szavazatainak megvásárlása és megkönnyítése.

Mindenesetre Gyurcsány Ferenc és az ellenzéki oldal öröme teljesen megalapozott. Miután évek óta lóg a levegőben a megállapítás, hogy Orbánt régóta a parlamenti ellenzéki képviselők tartják hatalomban, kvázi kollaborálnak vele, jókor jöttek az önkormányzati választások győzelmei. Megcsillant a remény, hogy a Fidesz leváltható. Ugyanakkor sok budapesti értelmiségi polgár számára vált világossá, hogy a polgári Magyarország csupán egy politikai termék a Fidesz számára a hatalomban maradáshoz, a polgári értékek viszont egyáltalán nem fontosak nekik. Kérdés, hogy ez a kiábrándult választói csoport kire húzza be az ikszet 2022-ben.
A centrális erőtér, az Orbán által létrehozott hatalmi szerkezet tehát súlyos repedéseket szenvedett el.